Ez az a diós linzer --vagy ahogy mi otthon hívtuk: szalalkális süti-- receptet amit már régóta kerestem és most rá is találtam. Gyermekkoromban e nélkül nem múlhatott el, és nem is múlt el a karácsony. Nagymamám és anyukám is minden évben megsütötte, de én most csináltam meg először. A pozitív eredmények láttán, úgy érzem, hogy nem utoljára.
Miért szalalkális süti ?
A szalalkális süti nevet nyilván azért kapta mert a linzerrel ellentétben nem sütőpor hanem szalalkáli lazítja a tésztát, amit az ilyen vékony tésztáknál bátran használhatunk, ugyanis sütés közben teljesen kilevegőzik és nem marad ammónia illata.
A szalalkálin kívül még annyiban különbözik az igazi linzertől, hogy a tojás egészben kerül bele, és tejföl is van benne.
A tészta összeállítása nem bonyolult (lásd a receptet) így az előkészületekről nem készültek képek. Már csak azért sem mert gyúrás/sütés este készült, és akkor már nem annyira jók a fényviszonyok.
Mindezek ellenére látható, hogy még este is össze lehet dobni ezt a sütit, mert tényleg egyszerű.
[recept-elott link_a_kephez="igen"]
Szalalkális süti
- 80 dkg liszt
- 20 dkg cukor
- 25 dkg zsír (puha)
- 10 dkg vaj (puha)
- 2 kk szalalkáli (fél deciliter tejben feloldva)
- 2 egész tojás + 2 a tetejét megkenni
- 15 dkg tejföl
- 20 dkg durvára tört dió 10-12 dkg kristálycukorral.
- Egy nagy tálban a lisztet a cukrot összekeverjük és a puha zsírral és a vajjal összemorzsoljuk.
- A massza közepén egy mélyedésbe rakjuk a két tojást a tejfölt és a fél deciliter tejben elkevert szalalkálit.
- Az egészet jól összedolgozzuk. Ha túl lágy a tészta akkor 10-15 percre hűvös helyre rakjuk.
- Lisztezett deszkán fél cm vastagra nyújtjuk, és kiszaggatjuk.
- tojást villával kissé felverünk, és vékonyan megkenjük vele a kiszaggatott tésztákat.
A 20 dkg durvára tört diót és 10-12 dkg kristálycukrot egy tálban összekeverünk, majd megmártjuk benne a megkent tésztát (esetleg szórhatjuk is , de akkor sok megy mellé).
Tepsiben sütőpapírra helyezve kb 15-20 percig kb 160-170°C-on sütjük amíg egy kis színt kap a teteje.