A "daramorzsa recept egyszerűen" címből talán azt a következtetés is le lehetne vonni, hogy ezt az ételt akár bonyolultan is el lehet készíteni, de van egy jó hírem.

Nem lehet.

Ezt egyféleképpen lehet elkészíteni, és bátran állítom minden féle fennakadás nélkül. Persze ez csak akkor igaz, ha daramorzsát készítünk.

Mert hát ugye készíthetünk éppen daramorzsát is oly módon, hogy közben azt hisszük, hogy császármorzsa készül, és ez néha fordítva is előfordulhat. Bár a császármorzsa is pont ilyen egyszerű, csak nem így készül.

Daramorzsa vagy császármorzsa?

A daramorzsa csak darát tartalmaz, a császármorzsa csak lisztet. Mégis sokan összekeverik  a két ételt. Ez a keveredés nagy valószínűséggel egy régebbi kiadású Horváth Ilona szakácskönyvhöz köthető, ahol a két étel egy azon recept alatt található. Így talán emiatt él az emberek emlékeiben az a nézet, hogy a daramorzsa egyenlő a császármorzsával.

Érdekes módon a 2008-as kiadásban már csak a daramorzsa szerepel, de az is egy lisztes változattal. Így legvégül nyitva hagyom azt a kérdést, hogy amiben mindkettő megtalálható, annak mi lehet a neve?

Akkor most a daramorzsa recept

Az elkészítés tulajdonképpen nem igényel semmilyen különleges művelet, amit itt most külön kiemelnék. Persze ha attól eltekintünk, hogy a kész tésztát pihentetni szokták. Nagymamám is reggel készítette el, délben pedig megsütötte.

Ennek a pihentetésnek az lenne az értelme, hogy a dara megszívja magát nedvességgel és akkor tök jó. Hogy mi a tök jó, azt nem tudom, mert ugyan nagyanyám tök jól ráért nézegetni, ahogy a dara csak szívja magába azt a jó kis nedvességet, de én nem annyira.

Ezen felül én már elkészítettem így is, úgy is, és semmilyen különbséget nem vettem észre a kettő között. Kb. annyit szoktam pihentetni, amíg megkeresem a serpenyőt. Így aztán, ha van kedved, pihenteted, ha nincs akkor nem kell.

Azt ugye mondanom se kell, hogy tapadásmentes serpenyőben sütjük a masszát, amit egy percre sem hagyunk magára mert igen könnyen megég az alja.

Elméletben --és a gyakorlatban is-- bármilyen lekvárral tálalható, de a klasszikus az mindenképpen a sárgabarack és a porcukor.

Elvetemültebbek --mint én-- akár cukrozott kakaóporral is megszórhatják. Lehet, ez egy kicsit furcsán hangzik, de én ezzel szeretem a legjobban.

Jó étvágyat.

[recept-elott link_a_kephez="igen"]

Daramorzsa recept

  • 0.50 liter tej
  • 4 db egész tojás
  • 2 bögre búzadara /250 ml/
  • reszelt citromhéj /kezeletlen/
  • 4 evőkanál cukor
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 5-10 dkg mazsola ízlés szerint
  • kb:4-5 evőkanál étolaj
  1. Egy nagyobb tálba a tojásokat a cukorral elkeverem, beleöntöm a 2 bögre búzadarát és a tejet. Szép simára kavarom az egészet, amit némi (kezeletlen) reszelt citromhéjjal ízesítek.
  2. A mazsolát folyó víznél többször átmosom, majd felöntöm meleg vízzel úgy, hogy ellepje és hagyom őket picit ázni. Pár perc után leöntöm a vizet a mazsoláról, és belekeverem a tejes grízbe.
  3. Keverjünk a tésztához egy kevés étolajat, körülbelül 2 evőkanállal.
  4. Pár óra pihentetés nem árt a tésztának, ez idő alatt van ideje a gríznek magába szívni a folyadékot, de ez a lépés kihagyható.
  5. Egy tapadásmentes serpenyőben kevés étolajat melegítek (kb.3-4 evőkanál), a masszát beleöntöm és várok pár percet, mielőtt elkezdeném keverni, amíg az alja picit elkezd sülni, pirulni. A sütést nagy lángon kell elkezdeni, és mikor a tészta már nem ragacsos állagú akkor lehet mérsékelni.
  6. Egy széles lapos fakanállal óvatosan forgatom a tésztát.
  7. Addig pirítjuk, míg az állaga szép pirult (nem égett) falatkákra és morzsákra kezd szétesni.

Baracklekvárral, kevés porcukorral meg hintve a legfinomabb.
Az elvetemültebbek "mint én" cukrozott kakaóporral is megszórhatják.

Vélemény, hozzászólás?

A bejegyzéshez eddig 5 hozzászólás érkezett.